Szóval, kellőképpen lesokkolva az élet nyomorán, indultunk a hétfői programra, a szentendrei Skanzenbe. Be kell vallanom, hogy még sosem voltam a Skanzenben. Sokszor elbringáztam mellette, de be sosem mentünk. Egyszer majdnem, de aztán mégsem. ;-) Pünkösd hétfőn meglátogattuk. Nos, úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem baj, ugyanis most egy olyan Skanzenbe vettünk belépőt, ami már-már világszínvonalú. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a csúnya gonosz kormány és az EU támogatta a felújítást/bővítést, úgyhogy akinek ez nem szimpatikus, annak ez okozhat néhány másodpercnyi kínos csendet - többet nem hiszem.) A parkoló ugyan még nincs teljesen készen (és kevés is, legalábbis ilyen fesztiváli hétvégéken egyértelműen az), de az új főbejárat (egy régi vasútállomás épülete) impozáns.
A főbejáraton belépve ott áll a vonat (egy Bcmot motorvonat - a vasárnapi mozdony-matinés élmények alapján azonnal képben voltunk), naná, hogy azonnal fel akarok rá szállni, és nem kell visszamennem a főpénztárhoz jegyet venni, ott rögtön a kalauztól (in-app) megvehetem az egész nap érvényes jegyet. Csúcs! Sajnos a tavaly átadott vágánynak az utolsó szakaszát (a Harangláb után) elmosta a korábbi áradás, úgyhogy azzal ott bizony lesz munka bőven. Fontos infó lehet, hogy az Észak-Magyarországi épületeket bemutató szekciót várhatóan június 26-án adják át, úgyhogy akkor lesz teljes a bemutató. A méretekről annyit, hogy lankadatlan figyelemmel végigjárni már most is majdnem sok, az új országrésszel együtt szerintem sokkal inkább egy kétnapos esemény mindent megnézni. Mire körbeértünk, nagyon sokan lettek, a hírekben tízezer embert emlegettek, amikor kijöttünk, mindenhol autó állt. Lesznek majd képek is, azt hiszem, szétbontom országrészekre, úgy jobban áttekinthető lesz. Nagyon szép program volt, csak ajánlani tudom!
Posted via web from AZso 3.0 | Comment »
